Egy újabb reggel.Szombat van és boldogan kelek fel a mai utazás miatt,de legszívesebben aludnék még 4-5 órát.Már össze pakoltam tegnap ,tegnapelőtt, és előző héten is folyamatosan rakosgattam be a szükséges holmikat,a ruhámat is kikészítettem,mármint nem agyilag ,hisz agya sincs; hanem kiraktam a fotelomra minden apró kis kellékkel. Pár óra múlva indul a gép,viszont a hajammal és a sminkemmel el fog menni legalább fél óra ,úgyhogy jobb lesz ha lemegyek reggelizni.
Nagy nehezen felkelek,de egy-két nyújtózkodás híján nem tudok elindulni.Miután megvolt hamar az ajtó túloldalán voltam és már hallottam ,ahogy anya sürög,forog odalent.Még mielőtt lelibegnék a lépcsőn ,egyenesen a konyhába ,felkeltem Napsit is.Nehogy már én szenvedjek az álmosságtól ,Ő meg csak horkoljon az ágyában.
Hangosan rontottam be hozzá,majd elkezdtem éneknek nem mondható módon nyávogni a kedvenc 1D számom.A függönyöket elhúztam ,így a varázslatos reggeli napfény átjárta a szobát,ami engem megmosolyogtatott.
Amikor befejeztem a kornyikálást ledőltem nővérem mellé az ágyába Ő pedig felnyögött.
-Befejezted?-vicces a hangja reggel.Olyan rekedt mintha épp egy megfázás mélypontján lenne.
-Neked is jó reggelt-én csak ki nevettem,hisz Ő is szokott énekelgetni a fülembe akkor én miért ne?!-Neked is ki kell jönnöd a repülőtérre szóval kelj fel minnél előbb-papoltam kicsit neki,de már siettem is ki a szobájából mivel félek ,hogy nem leszek kész időben ,mint általában.
Mikor leértem a konyhába a rántotta illat gyorsan megcsapta az orrom ,ami még inkább arra késztetett ,hogy szedjem a lábaim.
-Jó reggelt kicsim-köszöntött anya mosolyogva a tálak pedig már a helyükön az asztalon pihentek.
-Szia anyu-üdvözöltem kedvesen ,és miután megkaptam a puszim leültem és vártam a kaját.
-Jól aludtál?Izgulsz?Biztos ,hogy egyedül akarsz menni? Írország elég messze van-elkezdődött.Anyu vég nélkül fogja most felrakni nekem a kérdéseket az tuti..
-Igen,nem és igen.Hol van apa?-talán kicsit viszább vesz a válasza után,elég sokszor így volt,remélem most is beválik a vissza kérdezés.
-Elugrott pár dologért a boltba ,nem sokára vissza jön-válaszolt és lám tényleg nem kérdez többet hál' istennek.2 másodpercre rá szinte varázs szóra ahogy megmordult a gyomrom anya letette az asztal közepére a frissen elkészült tojás rántottát. -Na megnézem hol van a nagyobbik,te csak egyél nyugodtan-nekem több se kellett kiszedtem magamnak egy adagot ás már ettem is.Igaz szaladgáltam egy kicsit kenyérért,de már a felét be is toltam.
Ja igen anya néha csak így hív minket, Napsugár a nagyobbik ,én meg a kisebbik.Jó becenevek nem?
*2 órával később*
-Szedjétek már magatokat.. Jobb lenne ha már úton lennénk,de ti itt szöszmötöltök-morgott kicsit apa.Nem csodálom ,mivel nem szeret nagyon száguldani ,nekünk meg már 10 perce úton kéne lennünk.Hát csak nem késem le a gépet.
Az út csöndesen telt ,szerencsére az nem voltak sokan így egész hamar odaértünk és volt elég időnk mindenre.
A búcsú csöpögős.Mint mindig.Anya alig akar elengedni,és már pár könnycsepp gyűlik a szemében ,pedig ez az utazás ,tényleg semmi,de Ő úgy kezeli ,mintha a világ végére mennék.Napsugárral hamar elköszöntünk,megbeszéltük ,hogy majd írunk egymásnak valahol.Apa könnyű szívvel engedett el persze,ölelés és puszi után,mivel tudja vagyis reméli ,hogy ügyes vagyok és nem lesz baj.
Nem sokára elértem a géphez és fel sem tűnt,de már a levegőben vagyunk.Úton a csodás Írországba.Hm, elég mesésen hangzik.
Egy anyuka és a kisfia mellett ülök és természetesen én ülök kívül így minden alkalommal amikor a kicsinek ki kell mennie a mosdóba vagy átmásznak rajtam,vagy pedig udvarias vagyok és felállok ,hogy kitudjanak menni.Sajnos udvarias vagyok ,úgyhogy egy kicsit sem tudtam pihenni.
4 röpke óra múlva már ott is voltunk Dublinban.Mint egy nem kultúr csürhe, úgy szálltak a le a népek a repülőről és az is rá tett egy lapáttal ,hogy a terminálban rengetegen voltak.Melyik őrült akar elmenni erről a helyről?Idióták,idióták mindenhol.És facebookos szokás itt is oh,yeah.Amikor nagy nehezen kikászálódtam a tömegekből az utcára a friss levegő hamar megcsapott.Hihetetlen ,hogy ez egy város mégis ilyen tiszta itt a levegő.Meg minden.Teljesen más ,mint Magyarország.Ez a hely sokkal jobb.
Nos,mivel papa a betegsége miatt nem vezethet autót ,így tömegközlekedéssel kell Mullingarbe mennem.Ahonnan Niall indult.Még sosem találtam meg az Ő házukat..Ha nem tudnám ,hogy hányas ház szám a nagyszüleimé ,akkor az övéékre is azt hinném ,hogy Niall Horan apukájának a házánál vagyok.
Amilyen sokan voltak bent az épületben ,csak pár ember sétál/fut itt kint.Szerencsémre a harmadik taxis felvett így már úton is voltam.Leadtam a címet és attól fogva egy szóm sem ejtettünk.
Hosszú egy fél óra volt ,már nem is azért,de végre itt vagyok.
Az út csöndesen telt ,szerencsére az nem voltak sokan így egész hamar odaértünk és volt elég időnk mindenre.
A búcsú csöpögős.Mint mindig.Anya alig akar elengedni,és már pár könnycsepp gyűlik a szemében ,pedig ez az utazás ,tényleg semmi,de Ő úgy kezeli ,mintha a világ végére mennék.Napsugárral hamar elköszöntünk,megbeszéltük ,hogy majd írunk egymásnak valahol.Apa könnyű szívvel engedett el persze,ölelés és puszi után,mivel tudja vagyis reméli ,hogy ügyes vagyok és nem lesz baj.
Nem sokára elértem a géphez és fel sem tűnt,de már a levegőben vagyunk.Úton a csodás Írországba.Hm, elég mesésen hangzik.
Egy anyuka és a kisfia mellett ülök és természetesen én ülök kívül így minden alkalommal amikor a kicsinek ki kell mennie a mosdóba vagy átmásznak rajtam,vagy pedig udvarias vagyok és felállok ,hogy kitudjanak menni.Sajnos udvarias vagyok ,úgyhogy egy kicsit sem tudtam pihenni.
4 röpke óra múlva már ott is voltunk Dublinban.Mint egy nem kultúr csürhe, úgy szálltak a le a népek a repülőről és az is rá tett egy lapáttal ,hogy a terminálban rengetegen voltak.Melyik őrült akar elmenni erről a helyről?Idióták,idióták mindenhol.És facebookos szokás itt is oh,yeah.Amikor nagy nehezen kikászálódtam a tömegekből az utcára a friss levegő hamar megcsapott.Hihetetlen ,hogy ez egy város mégis ilyen tiszta itt a levegő.Meg minden.Teljesen más ,mint Magyarország.Ez a hely sokkal jobb.
Nos,mivel papa a betegsége miatt nem vezethet autót ,így tömegközlekedéssel kell Mullingarbe mennem.Ahonnan Niall indult.Még sosem találtam meg az Ő házukat..Ha nem tudnám ,hogy hányas ház szám a nagyszüleimé ,akkor az övéékre is azt hinném ,hogy Niall Horan apukájának a házánál vagyok.
Amilyen sokan voltak bent az épületben ,csak pár ember sétál/fut itt kint.Szerencsémre a harmadik taxis felvett így már úton is voltam.Leadtam a címet és attól fogva egy szóm sem ejtettünk.
Hosszú egy fél óra volt ,már nem is azért,de végre itt vagyok.

